Staatsminister a.D.

07:07 Apr 14, 2010 

A második idézeted engem igazol: "...a célnyelvi normáknak megfelelően fogalmazni". E szerint, ha van valamire használatos bevett magyar kifejezés (még ha nem is teljesen pontos), akkor azt kell használni, nem szabad újat kitalálni, vagy ráerőltetni egy ugyancsak létező, de teljesen másra használt kifejezést (még ha pontosabban is fedné a forrásnyelvi értelmet). Ez megütközést keltene a magyar olvasóban, nem tudná hova tenni.
Gondolom, ez nem egy frissen kitalált német kifejezés, és nem először fordul elő a magyar fordítói gyakorlatban, tehát szerintem a bevett magyar kifejezést célszerű használni.
És mivel a kérdező már le is zárta a kérdést, részemről lezárom a szakmai vitánkat.

16:36 Apr 13, 2010 

Klaudy K. azt írja Bevezetés a fordítás gyakorlatába c. könyvében (Scholastika 2002, 32. oldal), hogy "A fordító, mint nyelvi közvetítő, mindennél fontosabbnak tartja azt, hogy a célnyelvi olvasóhoz eljusson az információ, és tevékenységét ennek a célnak rendeli alá."
Pár mondattal később látszólag felpuhítja ezt az állásfoglalást: "Annak érdekében, hogy a célnyelvi olvasó a fordítást megértse, a fordító általában igyekszik a célnyelvi normáknak megfelelően fogalmazni."

Én azt tartom, hogy az "außer Dienst" nem fordíthatatlan, a "szolgálaton kívüli" nem ismeretlen és érthetetlen a magyarban, nem tudom, milyen célnyelvi norma indokolná, hogy mással helyettesítsük (pl. "volt") és hagyjunk elveszni egy információt. Az már csak nem célnyelvi norma, hogy "nekünk ennyi is elég", vagy "mindegy, hogy' nevezik a németek, ilyen nálunk nincs"?
Nem akarlak meggyőzni arról, hogy ma Magyarországon a javaslatom szerinti fordítást használják. Ilyent nem állítottam, csak azt, hogy azt tartom jobbnak.

07:57 Apr 13, 2010 

Már az első vitafórum-bejegyzésemben megírtam: "Magyarra kell fordítanunk, ez az elsődleges szempont. A német megkülönbözteti a kettőt, a magyar nyelv ismereteim szerint nem."
Erre továbbra is azt bizonygatod német anyagokkal, hogy a német nyelv megkülönbözteti a kettőt. Ebben nem is volt vita közöttünk.
Kérlek, magyar honlapokkal igazold, hogy a miniszterre, államminiszterre, miniszterelnökre, tehát a kérdésben szereplő funkciók valamelyikére, vagyis nem fegyveres testületi tagokra is használjuk a magyarban a szolgálaton kívüli megnevezést. De ne úgy, mint pl. Dálnoki Miklós Béla kormányában: "honvédelmi miniszter Vörös János szolgálaton kívüli vezérezredes", mert ez nem a miniszterségére vonatkozik, hanem úgy, hogy XY szolgálaton kívüli miniszter, amit Te javasolsz.
Kérlek, ilyen magyar példákkal győzz meg az igazadról.

12:27 Apr 11, 2010 

világosan megírtam, hogy a II. vh. előtti időben volt használatos ez a cím Magyarországon. Az az utalás, hogy „egyszer már használták”, nem is vonatkozhatott másra, különösen nem egy meg nem nevezett weboldalra, amelyre hivatkozva már ferdítéssel szeretnéd összefüggésbe hozni javaslatomat.

Nem látok semmi okot arra, hogy forrásnyelvi információt sikkasszunk el a fordítás során ebben a példában (nevezetesen azt, hogy egy cím részéről, toldalékáról van szó – lásd a wikipedia.de cikkét az „außer Dienst”-ről). Mit szólnál, ha a „Staatsminister i.R.”-t is volt államminiszternek fordítaná valaki? Pedig stimmel, nyugdíjba vonulása előtt ő is államminiszter volt. Mégis pontatlanul adná vissza a címet.

A volt osztrák szövetségi kancellárnak, Dr. Alfred Gusenbauernek a titulusa (aki még jóval innen van a nyugdíjkorhatáron) Bundeskanzler a.D. Címei, hivatalai felsorolásánál ezt használják:

„Bundeskanzler a.D. Dr. Alfred Gusenbauer, Leiter des EU-Referates der Arbeiterkammer NÖ und Gastprofessor an amerikanischen Universitäten, ...”
http://www.ternitz.gv.at/news.php?id=313
(folyt.köv.)

12:27 Apr 11, 2010 

(folytatás)
Amikor csak a tényt kívánják megemlíteni, hogy Gusenbauer kancellár volt, akkor a „volt kancellár” kifejezést használják:

„Am 24.Februar 2008 hat der Exbundeskanzler der roten Partei, der Herr Gusenbauer, in der „Pressestunde“ darauf hingewiesen, ...”
http://www.parlament.gv.at/pd/steno/PG/DE/XXIV/NRSITZ/NRSITZ...

Érdekelne, hogy a néhány tízezer „volt”-találatból hánynál tudtad megállapítani, hogy az „außer Dienst”-et fordították vele?

07:51 Apr 11, 2010 

Elnézést, a keresztneveden akartalak szólítani, de most tűnt fel a válaszodból, hogy nem sikerült. Ha jobban figyeltem volna, feltűnhetett volna, hogy nyomatatott nagybetűvel nyilván a vezetékneved akartad kiemelni. Ha nem követtem volna el ezt a hibát, ami modortalanságnak tűnhet, nem is válaszoltam volna, mert én is csak ismételni tudom magam.
Egyszer már használták? Igen, egyetlen egyszer, egy külföldi honlap magyarra fordításában (ferdítésében). A volt-ot pedig néhány tízezerszer. Ez a különbség talán csak jelent valamit. Vagy szerinted nem? Ezzel én is mindent elmondtam.

08:36 Apr 9, 2010 

Véleményem változatlan: a szolgálaton kívüli a pontos és egyáltalán nem erőltetett fordítás, annál is inkább, mert ugyanilyen rendeltetéssel egyszer már használták a magyarban. Az „államminiszter szolgálaton kívül” kifejezést hallva szerintem senki sem a pihenőidejét töltő miniszterre gondol. A különbségre is rámutattam. Egyéb hozzáfűznivalóm nincs.

07:59 Apr 9, 2010 

Véleményem a következő:
Magyarra kell fordítanunk, ez az elsődleges szempont. A német megkülönbözteti a kettőt, a magyar nyelv ismereteim szerint nem. Hiába használunk a fegyveres testületi tagokra a forrásnyelvivel egyező értelmű kifejezést (tehát létezik ilyen), az állami vezetőkre ezt nem használjuk, hanem a volt-ot. Szerintem kár lenne erőltetni azt, ami a magyar nyelvben másra vonatkozik, bármennyire is pontosabban fejezi ki a forrásnyelvi szöveget.