To see the desired glossary, please select the language and then the field of expertise.

    الصفحة الرئيسية
    • مجري
      • الفلك والفضاء
        • Search
          • Term
            • libráció
          • Definition(s)
            • Librációnak nevezzük azt a speciális jelenséget, amely a Hold Föld körüli keringése során megfigyelhető és az égitest „billegését” takarja. Közismert, hogy a Holdnak mindig ugyanazon oldala fordul a Föld felé, ebből adódik a következtetés, hogy akkor a felszínének pontosan 50%-a látható. A helyes megállapítás az, hogy egyszerre 50% látható, ám egy teljes keringés alatt a felszín 59%-át pillanthatjuk meg folyamatos megfigyeléssel. A Holdnál egyszerre figyelhető meg optikai (azon belül, a mozgás irányát tekintve hosszúsági és szélességi), illetve fizikai libráció. A hosszúsági librációt (a Holdnak a forgástengelye körüli himbálózását) az égitest elipszis alakú pályája okozza. Mivel a Hold tengely körüli forgása állandó, viszont pályája elipszis alakja miatt a keringési sebessége változó, ezért földtávolban lelassul és ekkor a nyugati oldalon mutat meg a túloldalából 7,9°-ot, földközelben pedig felgyorsul és a keleti oldalon láthatunk ugyanannyit a túloldalból. A szélességi librációt (az egyenlítői sík dülöngélését) pedig ugyanilyen fizikai törvényszerűségek okozzák teljesen ugyanilyen módon: a Hold keringési síkja 5°-os szöget zár be az ekliptikával emiatt tehát hol egy kissé felülről, hol pedig kicsit alulról látunk rá. Ezzel szemben a fizikai libráció nem látszólagos, hanem valóságos mozgás, himbálózás. Az égitest egy nagyon kis mértékű rezgő mozgást is végez egy egyensúlyi állapot körül. Ha a két égitest tömegközéppontját összekötő egyeneshez viszonyítjuk az égitestek mozgását, akkor a Hold ehhez az egyeneshez képest 0,5 szögpercnyi periodikus eltérést mutat keleti és nyugati irányban, a hossztengelye mentén. Wikipédia - by Attila Piróth
          • Example sentence(s)
            • Mire használhatók a holdi távolságmérések? Pontosabban követhetjük Hold pálya menti mozgását, jobb modelleket állíthatunk fel a librációra, a Hold tömegére, a Föld és a Hold gravitációs erőterére, az árapály jelenségére. Az adatokat – más űrgeodéziai technikákkal (VLBI, GPS, műholdakra végzett lézertávmérés) kapott mérésekkel együtt – a Föld forgásának meghatározására is alkalmazzák. - Űrvilág by Attila Piróth
            • Ezek láthatóságát azonban jelentősen befolyásolja a libráció. Érdemes ezért a Meteor csillagászati évkönyv alapján a megfigyelés időpontjára megállapítani a hosszúsági libráció értékét. Szélsőséges esetben - erős keleti libráció mellett - az említett tengerek egy része számunkra a túlsó félgömbre esik, míg nyugati librációnál látszólag a látóirányunkba billennek, és így jól megfigyelhetők. A Mare Marginis keleti peremének szelenografikus hosszúsága L = +82°. Amennyiben a hosszúsági libráció megközelíti a 8°-ot (kelet felé), úgy az egész medence látszólag a túlsó félgömbre kerül. Ám ha a libráció ellenkező irányú, pl. -8° nyugat felé, nemcsak a Schmidt-tenger válik teljes egészében láthatóvá, hanem a 93°-os hosszúsági körön fekvő Al Biruni (93-8 = 85°) a peremen innen kerül, és a 96°-on fekvő Sklodowska krátersáncát is megpillantjuk, mintegy oldalnézetből (96-8 = 88°). - MCsE: Megfigyelési útmutatók by Attila Piróth
          • Related KudoZ question
  • Compare this term in: بلغاري, يوناني, أنجليزي, إسباني, فرنسي, إيطالي, بولندي, برتغالي, روماني, روسي, تركي

The glossary compiled from Glossary-building KudoZ is made available openly under the Creative Commons "By" license (v3.0). By submitting this form, you agree to make your contribution available to others under the terms of that license.

Creative Commons License